1933. febru�r 27-�n egy mag�nyos holland kommunista felgy�jtotta �s elpuszt�totta Reichstag, a n�met parlament �p�let�t. A t�z nagyon gyorsan terjedt sz�t az �l�steremben, magas l�ngcs�v�t hagyva. Megf�kezni lehetetlen volt, a gy�ny�r� �p�let teljesen ki�gett.

Febru�r 27-�n este, 21 �rakor a gyenge l�t�s� Marinus van der Lubbe egyed�l, egy ablakot bet�rve m�szott be a Reichstag �p�let�be, �s ott mintegy hatvan t�zet gy�jtott meg. Azonban nem j�rt szerencs�vel, hiszen sem a b�torok, sem az ajt�k nem akartak t�zet fogni, �gy 16 percig k�ptelen volt nagyobb t�zet el�id�zni.

V�g�l azonban m�gis siker�lt neki, ugyanis megtal�lta a fab�torzat� k�pvisel�i �l�stermet. Nagy seg�ts�g�re volt, hogy az eln�ki emelv�ny m�g�tt t�bb ezer kartont tal�lt, amelyekre a k�pvisel�k nevei voltak fel�rva. Ezt a gy�jt�anyagot kevesebb mint egy perc alatt sz�tsz�rta az emelv�nyen, majd meggy�jtotta.

Sz�trobbant az �vegkupola

21 �ra 14 perckor riad�ztatt�k a 6. t�zolt�osztagot, �s azonnal az �g� Reichstaghoz vez�nyelt�k �ket, ahov� n�gy perc m�lva �rkezetek meg. Az ajt�k t�bbs�ge z�rva volt, �gy a t�zolt�k hi�ba pr�b�lt�k v�gig a keleti sz�rny k�t kapuj�t �s a d�li kaput, majd a nyugati kapur�l is kider�lt, hogy z�rva van.

Mivel a nyugati oldalon tiszt�n l�tni lehetett a bent �g� t�zet, a t�zolt�k l�tr�kat t�masztottak az ablakhoz, �s azon kereszt�l hatoltak be az �p�letbe 21 �ra 23 perckor. A t�zolt�k sz�m�ra m�r ekkor nyilv�nval�v� v�lt, hogy gy�jtogat�s t�rt�nt, hiszen a l�tr�n felm�szva a k�pvisel�i �tterembe �rkeztek, ahol n�gy t�zf�szek is �gett, ezeket azonban k�nnyed�n eloltott�k.

Negyed�r�val a t�zolt�k �rkez�se ut�n a rend�rs�g emberei is meg�rkeztek, �s elkezdett a t�meg gy�lekezni az �g� �p�let el�tt. 21 �ra 35 perckor m�r az SA �s az SS emberei is megjelentek, akik f�leg a t�meget igyekeztek t�vol tartani az �g� �p�lett�l. Ek�zben a t�zolt�k folytatt�k az olt�st, azonban val�j�ban a jelent�ktelen g�cokat oltott�k el, �s ek�zben az �l�steremben egyre nagyobbra csaptak a l�ngok.

A h� annyira megn�tt itt, hogy az �l�sterem feletti �vegkupola egyszer�en sz�trobbant a h� �s a nyom�s hat�s�ra. A t�z szerencs�re nem tudott �tterjedni m�s �p�letekre, mivel a Reichstag igen elszigetelten �llt Berlin k�zep�n.

Van der Lubb�t a rend�r�k a helysz�nen 21 �ra 26 perckor elfogt�k, amikor az f�lmeztelen�l �lldog�lt a Bismarck-teremben. Az �t elfog� k�t rend�r egyike t�bbsz�r arcon is �t�tte a hollandot. Lubbe a kihallgat�s sor�n mindent bevallott, elmond�sa szerint gyuf�val �s gy�jt�ssal id�zte el� a t�zet tiltakoz�sk�nt. A helysz�nen egy sapk�t, egy nyakkend�t �s egy darab szappant tal�ltak.

Kinek �llt �rdek�ben?

Marinus van der Lubbe semmilyen p�rttal nem �llt kapcsolatban, �m b�ntotta a munk�soszt�ly helyzete, �gy az �p�let felgy�jt�s�val k�v�nt tiltakozni, �s ellen�ll�sra serkenteni a munk�sokat. A f�rfi l�that�lag zavart volt, amikor r�tal�ltak.

Hitler gyorsan kihaszn�lta az ad�d� alkalmat �s a felel�ss�get nagyon hamar a kommunist�kra h�r�totta, el�rve p�rtjuk betilt�s�t. A t�zv�szt kihaszn�lva Hitler el�rte, hogy felf�ggessz�k a weimari alkotm�ny legfontosabb pontjait, �s parlament n�lk�l, sz�ks�grendeletekkel korm�nyozhasson.

A kommunista mand�tumokat megsemmis�tette, a p�rt tagjait az ekkor fel�ll�tott koncentr�ci�s t�borokba hurcoltatta. Ezt k�vet�en megszavaztatta a felhatalmaz�si t�rv�nyt. A hadsereget nem az alkotm�nyra, hanem saj�t szem�ly�re eskette fel. Megsemmis�tette a demokr�ci�t, diktat�r�t vezetett be.

A nemzetiszocialist�k azon elm�let�t, amely szerint a kommunist�k gy�jtott�k fel a Reichstagot, m�r akkoriban is kev�s kritikusan szeml�l�d� ember vette komolyan. Tart�sabbnak bizonyult a kommunista ellenpropaganda. Val�j�ban sokakban m�r akkor felvet�d�tt, hogy a t�zv�sz kiz�r�lag a nemzetiszocialist�k �rdek�t szolg�lta. M�ra a t�rt�n�szek k�z�tt �ltal�nosan elfogadott ez az elm�let, hogy mag�nyos gy�jtogat� puszt�totta el a Reichstagot.

Forr�s (k�pek �s sz�veg): Wikipedia.hu