1986. április 26-án történt a csernobili atomkatasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére.

1933. február 27-én egy magányos holland kommunista felgyújtotta és elpusztította Reichstag, a német parlament épületét. A tűz nagyon gyorsan terjedt szét az ülésteremben, magas lángcsóvát hagyva. Megfékezni lehetetlen volt, a gyönyörű épület teljesen kiégett.

1910. március 27-én rágyulladt a csűr a húsvéti bálozókra Ököritófülpösön. 312 ember vesztette életét a szerencsétlenségben és 99 sérült meg. A kor legtöbb áldozatot követelő katasztrófája volt ez Európában.

Nagy londoni tűzvész 1666. szeptember 2. és 5. között pusztította az angol fővárost.  A tűz 13 200 házat, 87 plébániatemplomot, a Szent Pál-katedrálist és a City legtöbb hatósági épületét felemésztette.

64. július 18-án éjjel kezdődött a hatalmas római tűzvész, mely állítólag hat napon át tombolt a Tiberis-parti metropolisban, és az épületek java részét felemésztette. Az utókor Nero császárt tette felelőssé a katasztrófáért.

62-ben már megmozdult Pompejiben a föld, tűzvész tombolt a városban, majd 79. augusztus 24-én a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávadugó váratlanul, iszonyú erővel dobódott ki Campania derült egére. Ezen a napon épp Vulcanalia volt, Vulcanus ünnepe.