1986. �prilis 26-�n t�rt�nt a csernobili atomkatasztr�fa. A v�d��p�letek hi�nya miatt radioakt�v hullad�k hullott a Szovjetuni� nyugati r�sz�re, valamint Eur�pa m�s r�szeire �s az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�re.

1933. febru�r 27-�n egy mag�nyos holland kommunista felgy�jtotta �s elpuszt�totta Reichstag, a n�met parlament �p�let�t. A t�z nagyon gyorsan terjedt sz�t az �l�steremben, magas l�ngcs�v�t hagyva. Megf�kezni lehetetlen volt, a gy�ny�r� �p�let teljesen ki�gett.

1910. m�rcius 27-�n r�gyulladt a cs�r a h�sv�ti b�loz�kra �k�rit�f�lp�s�n. 312 ember vesztette �let�t a szerencs�tlens�gben �s 99 s�r�lt meg. A kor legt�bb �ldozatot k�vetel� katasztr�f�ja volt ez Eur�p�ban.

Nagy londoni t�zv�sz 1666. szeptember 2. �s 5. k�z�tt puszt�totta az angol f�v�rost.  A t�z 13 200 h�zat, 87 pl�b�niatemplomot, a Szent P�l-katedr�list �s a City legt�bb hat�s�gi �p�let�t felem�sztette.

64. j�lius 18-�n �jjel kezd�d�tt a hatalmas r�mai t�zv�sz, mely �ll�t�lag hat napon �t tombolt a Tiberis-parti metropolisban, �s az �p�letek java r�sz�t felem�sztette. Az ut�kor Nero cs�sz�rt tette felel�ss� a katasztr�f��rt.

62-ben m�r megmozdult Pompejiben a f�ld, t�zv�sz tombolt a v�rosban, majd 79. augusztus 24-�n a Vez�v kr�ter�t �vezredekig elz�r� l�vadug� v�ratlanul, iszony� er�vel dob�dott ki Campania der�lt eg�re. Ezen a napon �pp Vulcanalia volt, Vulcanus �nnepe.