62-ben m�r megmozdult Pompejiben a f�ld, t�zv�sz tombolt a v�rosban, majd 79. augusztus 24-�n a Vez�v kr�ter�t �vezredekig elz�r� l�vadug� v�ratlanul, iszony� er�vel dob�dott ki Campania der�lt eg�re. Ezen a napon �pp Vulcanalia volt, Vulcanus �nnepe.

62. febru�r 5-�n er�s f�ldreng�s r�zta meg Pompeji vid�k�t, s�lyos k�rokat okozva a kik�t�ben �s a v�rosban. A d�lut�ni �r�kban bek�vetkezett reng�s az ut�lagos becsl�sek Richter-sk�la szerint 5-6-os er�ss�g� lehetett.

A lakoss�g �ppen Augustus cs�sz�r �nnepl�s�re k�sz�lt, ugyanakkor a v�ros patr�nus�nak �nnepe is erre a napra esett. A f�ldreng�st �ltal�nos p�nikhangulat k�vette, amit csak tet�ztek az olajl�mp�k �ltal okozott t�zek.

A k�zeli Herculaneum �s Nuceria v�rosait szint�n �rintette a f�ldreng�s puszt�t� ereje, amelynek k�vetkezt�ben sz�mos templom, lak�h�z, h�d, valamint �t elpusztult. A felt�telez�sek szerint szinte a v�ros �sszes �p�lete megrong�l�dott. A f�ldmozg�st k�vet� napokban a v�rosban anarchia d�lt, �ltal�nos jelens�gg� v�lt a rabl�s, fosztogat�s, a lakosokat pedig �h�ns�g gy�t�rte.

Pompeii �s a k�rnyez� telep�l�sek lak�i hozz�szoktak a gyakori f�ldreng�sekhez, amelyek nem keltettek p�nikot. Eg�szen a m�r kialudtnak hitt Vez�v a 79-es kit�r�s�ig, melynek bek�vetkezt�t a f�ldreng�sek mellett a kutak kisz�rad�sa j�solta meg.

Hamues�

79. augusztus 24-�n a kit�r� izz� anyagok �s g�zok felrobbantott�k a hegy egyik oldal�t �s anyag�t 2 km-es t�vols�gban sz�rt�k sz�t. A t�zh�ny� kilom�ternyi magass�gba l�vellte a k�t�rmel�ket, �s f�lsiket�t� �gzeng�s k�s�ret�ben felrobbant a hegy cs�csa.

Az eget els�t�t�tette a vulk�ni hamub�l k�pz�d�tt s�t�t felh�, amely azut�n h�rom napig gomolygott a katasztr�fa sz�nhelye f�l�tt. Pompeiit 7–8 m�ter vastag hamur�teg fedte be, s a bors�szemnyit�l a mogyor�nagys�gig terjed� k�vek sz�ntelen�l hull� z�pora temette el.

A kit�r�sr�l ifjabb Plinius (akinek nagyb�tyja, id�sebb Plinius a misenumi flotta parancsnoka volt a kit�r�s pillanat�ban �s aki a ment�si munk�latok sor�n vesztette �let�t) r�szletesen besz�molt Tacitus r�mai t�rt�net�r�hoz �rt level�ben, �gy ez a legjobban dokument�lt kit�r�s az �korb�l.

A r�maiak tudt�k ugyan, hogy a Vez�v vulk�n, de kialudtnak v�lt�k. Misenum lakosai l�tt�k ugyan a kit�r�s sor�n felt�r� felh�t, de nem tudt�k beazonos�tani, melyik hegyb�l sz�rmazik. Ez is azt mutatja, hogy a Vez�v nem �rtalmas vulk�nk�nt �lt a k�ztudatban.

A kit�r�s idej�n Pompeii lakoss�ga a pinc�kbe h�z�dott a k�z�por el�l. A befel� lejt�sre �p�tett r�mai tet�k t�lcs�rk�nt �mlesztett�k a lapillit a h�zak udvar�ba. A hatalmas s�ly alatt a tet�zet hamar beomlott, ha addig egy�ltal�n ellen�llt a gyakori f�ldreng�seknek. Az utc�kat magas lapilli- �s hamur�teg bor�totta, ami lehetetlenn� tette az ajt�k �s kapuk kinyit�s�t, �gy aki pinc�be menek�lt, kij�nni t�bb� m�r nem tudott – �rja a 2. sz�zadban �lt Cassius Dio ut�lagos besz�mol�k nyom�n.

A lapillib�l �s vulk�ni hamub�l �ll� r�teg, aminek szintje n�h�ny h�z fal�n l�that�, el�g forr� volt ahhoz, hogy megolvassza a falfestm�nyeket v�d� viaszr�teget. A lakoss�g nagy r�sze a Vez�vval ellent�tes ir�nyba, a Sarno-foly� fel� menek�lt, ahol utol�rte �ket a v�g (sz�mos csontv�zat �s jelent�s �rt�ket tal�ltak az itt v�gzett �sat�sok sor�n).

Pompeii v�gzet�t, Herculaneummal ellent�tben nem a l�va okozta, hanem a vulk�nb�l kivetett hamu �s lapilli, amik vastag r�tegben rak�dtak le a v�rosban, teljesen betemetve azt.

�gy hozhat� m�k�d�sbe egy vulk�n

A m�sodik vil�gh�bor� sor�n a sz�vets�gesek egyik felder�t� rep�l�g�p�nek szem�lyzete �ll�t�lag n�ci hadoszt�lyt �szlelt Pompeii romjai k�z�tt. A sz�vets�ges parancsnok elrendelte a romv�ros bomb�z�s�t, s ennek sor�n romba d�ltek a v�ros t�bb mint k�tezer �ves �p�letei.

 A helyb�liek elbesz�l�se szerint a bomb�k az akkor �ppen m�k�d�sben lev� Vez�vot is el�rt�k. Szerint�k ez okozta a t�zh�ny� legut�bbi nagy kit�r�s�t, 1944-ben. Csak ut�lag der�lt ki, hogy a felder�t� t�vedett.

Forr�s (k�pek �s sz�veg): Wikipedia