1986. �prilis 26-�n t�rt�nt a csernobili atomkatasztr�fa. A v�d��p�letek hi�nya miatt radioakt�v hullad�k hullott a Szovjetuni� nyugati r�sz�re, valamint Eur�pa m�s r�szeire �s az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�re.

A Pripjaty �s Csernobil v�rosok melletti atomer�m�ben t�rt�nt baleset miatt a mai Ukrajna, Feh�roroszorsz�g �s Oroszorsz�g ter�let�n hatalmas ter�letek szennyez�dtek, kb. 200 ezer embert kellett kitelep�teni. A radioakt�v hullad�k kb. 60 sz�zal�ka Feh�roroszorsz�gban hullott le.

A katasztr�fa

1986. �prilis 26-�n, szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomer�m� 4-es reaktora g�zrobban�s k�vetkezt�ben kigyulladt, �s robban�sok sorozata ut�n bek�vetkezett a nukle�ris olvad�s.

A baleset ok�r�l k�t, egym�snak ellentmond� hivatalos elm�let sz�letett. Az els�, amely 1986 augusztus�ban jelent meg, egy�rtelm�en az er�m� �zemeltet�it okolta. A m�sodik, 1991-ben megjelent elm�let szerint a reaktor tervez�si hib�j�b�l k�vetkezett be a katasztr�fa, a szab�lyz�rudak miatt. Egy m�sik fontos t�nyez�, ami hozz�j�rult a katasztr�f�hoz, az volt, hogy az �zemeltet�ket nem �rtes�tett�k a reaktor egyes hib�ir�l.

�prilis 25-�n le�ll�tott�k a 4. reaktort a rendszeres karbantart�si munk�latok c�lj�b�l. �gy d�nt�ttek, kihaszn�lj�k a lehet�s�get arra, hogy tesztelj�k, a reaktor turbinagener�tora k�pes-e arra, hogy a k�ls� forr�sb�l sz�rmaz� �ram hi�nya eset�n el�g elektromoss�got termeljen a biztons�gi rendszerek (k�l�n�sen a h�t�v�zszivatty�k) m�k�dtet�s�hez.

M�snap, �prilis 26-�n, az ortodox napt�r szerint nagyszombat volt. H�sv�tra a szak�rt�k is, a d�nt�shoz�k is h�tv�gi h�zaikba utaztak.

Az ellen�rz�panelen semmi nem jelezte a reaktor instabil �llapot�t, �s val�sz�n�, hogy az �zemeltet�k k�z�l senki nem volt tudat�ban a vesz�lynek. A v�zpump�kat ell�t� �ramforr�st elz�rt�k, �s ahogy a turbinagener�tor vette �t a m�k�dtet�s�ket, a v�zmennyis�g cs�kkent. A turbina lekapcsol�dott a reaktorr�l, amiben n�ni kezdett a g�zmennyis�g. Ahogy a h�t�folyad�k kezdett felforr�sodni, g�zbubor�kok keletkeztek a h�t�cs�vekben.

Mivel a szab�lyz�rudak visszailleszt�se sok�ig tartott (18-20 m�sodpercig), a rudak �reges v�gei �s a h�t�v�z ideiglenes elt�vol�t�sa miatt a n�tt a reakci� m�rt�ke, a szab�lyz�rudak deform�l�dtak, megakadtak, �s nem voltak k�pesek le�ll�tani a reakci�t. N�h�ny m�sodperc alatt a reaktor teljes�tm�nye 30 GW-ra ugrott, a norm�lis teljes�tm�ny t�zszeres�re.

Az �zemanyagrudak olvadni kezdtek, �s a g�z nyom�sa egyre n�tt. Ez g�zrobban�st okozott, ami megsemmis�tette a reaktor fedel�t, �sszez�zta a h�t�cs�veket �s lyukat robbantott a tet�be. A reaktort nagy m�rete �s a k�lts�gek miatt nem l�tt�k el teljes burkolattal, emiatt a radioakt�v szennyez�s a l�gk�rbe ker�lt. Az oxig�n be�raml�sa, valamint a reaktor igen magas h�m�rs�klete miatt grafitt�z t�rt ki, ami nagyban hozz�j�rult a radioakt�v anyagok terjed�s�hez �s a k�rnyez� ter�let szennyez�s�hez.

Csernobil ter�let�n enyhe szeizmikus mozg�st �szleltek, hasonl�t egy Richter-sk�la szerinti 2,5-�s f�ldreng�shez. Ezt okozhatta a robban�s, de lehet teljesen v�letlen is.

Az �ldozatok

Az atomer�m� dolgoz�i d�zism�r�vel m�rt�k a sug�rz�st, de nem hitt�k el, amit mutatott, mert �gy gondolt�k, nem m�k�dik j�l. A szem�lyzet reggelig a reaktor �p�let�ben maradt, �s megpr�b�ltak vizet szivatty�zni a reaktorba. Egyik�k sem viselt v�d��lt�z�ket. Legt�bbj�k a balesetet k�vet� h�rom h�ten bel�l meghalt.

Nem sokkal a katasztr�fa ut�n t�zolt�k �rkeztek a helysz�nre eloltani a t�zet. Egyik�ket sem �rtes�tett�k arr�l, milyen vesz�lyesen radioakt�v a f�st �s a t�rmel�k. Hajnali 5 �r�ra eloltott�k a t�zeket, k�zben t�bb t�zolt�t is magas sug�rz�s �rt. Tan�k besz�mol�ja alapj�n az egyik t�zolt� le�rta, milyen �rz�s volt sug�rz�snak kit�ve lenni: f�mes �zt �rzett a sz�j�ban, �s �gy �rezte, mintha t�vel szurk�ln�k az arc�t.

A szarkof�g �p�t�se el�tt a tet�n l�v� sug�rz� hullad�kot elt�vol�t� robotok t�nkrementek a sug�rz�st�l. A katon�k p�r percig dolgozhattak csak, mert ezeknek a sug�rz� grafitdaraboknak az ereje 1000+ r�ntgen volt (egy �vi terhel�s: 2 r�ntgen).

Neh�z meg�t�lni, pontosan h�ny ember hal�l�t okozta a katasztr�fa, mert sokan csak k�s�bb haltak meg a sz�v�dm�nyekben (p�ld�ul r�kban), �s vannak, akik m�g ma is �lnek, de nem lehet eld�nteni, betegs�g�ket a katasztr�fa okozta-e.

A Nemzetk�zi Atomenergia-�gyn�ks�g 56 k�zvetlen �ldozatot tart nyilv�n: 47 munk�st �s 9 gyermeket, akik pajzsmirigyr�kban haltak meg, valamint �gy becs�li, hogy k�r�lbel�l 4000 ember hal meg a k�s�bbiekben ezzel kapcsolatos betegs�gekben. A kor�bbi becsl�sek 30-40 ezer t�bblet hal�lesetr�l sz�ltak.

Forr�s (k�pek �s sz�veg): Wikipedia.hu