64. j�lius 18-�n �jjel kezd�d�tt a hatalmas r�mai t�zv�sz, mely �ll�t�lag hat napon �t tombolt a Tiberis-parti metropolisban, �s az �p�letek java r�sz�t felem�sztette. Az ut�kor Nero cs�sz�rt tette felel�ss� a katasztr�f��rt.

A R�m�t fenyeget� vesz�lyt m�r Augustus (ur. Kr. e. 27-Kr.u. 14.) felismerte, �s a baj megel�z�se �rdek�ben egy k�l�n t�zolt�- �s rendfenntart� szervezetet – Vigiles – alap�tott, mely ker�letenk�nt �tlagosan 250 embert mozg�s�tott a kiszabott feladatokra – olvashatjuk a Rubicon cikk�ben. Ezek az egys�gek k�ts�gk�v�l rengeteg potenci�lis katasztr�f�t el�ztek meg R�m�ban, �m mindenre az � figyelm�k sem terjedhetett ki: becsl�sek szerint a metropolisban �tlagosan napi 100 t�zeset t�rt�nt, �s a fent eml�tett �p�t�szeti m�dszerek miatt egy sz�raz ny�ri �jszak�n ak�r egyetlen �gve felejtett olajl�mpa, vagy gondatlanul eloltott f�klya is sz�rny� trag�di�t okozhatott.

R�ma nagy r�sze elpusztult

Val�sz�n�leg teh�t emberi mulaszt�s el�zte meg a 64. j�lius 18-�n �jjel kezd�d� t�zv�szt is, amely a Circus Maximus k�rny�k�r�l, a Palatinus-domb l�b�t�l indult el R�ma elpuszt�t�s�ra. A trag�di�t gyermekk�nt �t�l� Tacitus Annales c�m� munk�j�ban azt �rja, el�sz�r a cirkusz k�rny�k�n �ll� b�d�kban felhalmoz�dott �ru gyulladt l�ngra, majd a sz�l tov�bbsodorta a parazsat a k�rnyez� fa�p�letekre.

Tacitus azt �rja, a t�zfal meg�ll�thatatlanul haladt el�re a Palatinus �s az Esquilinus fel�, az �tba es� ter�letek lakoss�ga pedig – gyakorta sikertelen�l – a kanyarg�s utc�kon �sszekavarodva igyekezett menteni az �let�t.

A t�rt�net�r�k t�bbs�ge szerint a t�z hat napon �t d�h�ng�tt R�m�ban, �m Tacitusn�l azt olvashatjuk, hogy az els� katasztr�fa ut�n egy Tigellinus nev� f�rfi birtok�n ism�t felcsaptak a l�ngok, �s tov�bb puszt�tott�k az �p�letek marad�k�t. A vil�gt�rt�nelem egyik legh�resebb katasztr�f�ja a metropolis 14 ker�let�b�l h�rmat teljesen elhamvasztott, �s csup�n n�gyet k�m�lt meg a rombol�st�l; ezekben a sz�rny� napokban a „r�gi R�ma” jelent�s r�sze megsemmis�lt.

N�r� gy�jtogatott?

Ma m�r szinte k�zhelysz�mba megy, hogy a katasztr�f��rt – a m�g sz�mos egy�b gaztettel v�dolt – Ner�t illeti a felel�ss�g, ez a kijelent�s azonban egy�ltal�n nem tekinthet� bizony�tottnak. Ez alapvet�en onnan ered, hogy Suetoniusn�l �s Cassius Di�n�l is arr�l olvashatunk, hogy a cs�sz�r szem�lyesen adott parancsot R�ma felgy�jt�s�ra, � maga pedig Tr�ja pusztul�s�r�l �nekelve n�zte v�gig, ahogy a l�ngok elbor�tj�k a metropolist.

Munk�j�ban Tacitus sem z�rta ki a lehet�s�g�t annak, hogy a sz�rny� katasztr�f��rt Nero volt a felel�s, azt azonban mindenk�pp c�folta, hogy a k�lt�i bab�rokra p�ly�z� cs�sz�r a trag�di�b�l akart volna ihletet mer�teni, ugyanis ekkor a tengerparti Antiumban tart�zkodott.

 Szint�n az Annales-ban olvashatjuk, hogy a t�zv�sz ut�n Nero megnyittatta palot�j�t �s kertjeit a k�rosultak sz�m�ra, lesz�ll�totta a gabona �r�t, �s r�szben saj�t vagyon�b�l finansz�rozta az �jj��p�t�s hatalmas munk�j�t, ami a r�la kialak�tott egyoldal� k�pet jelent�sen befoly�solja. Ugyancsak a k�zismert v�dak ellen sz�l, hogy a katasztr�fa ut�n cs�sz�ri rendelet szab�lyozta az utc�k sz�less�g�t �s elhelyezked�s�t, mely egy�ttal azt is kik�t�tte, hogy az �j �p�leteket t�gl�b�l emelj�k.

M�sok szerint Nero az�rt gy�jtatta fel R�m�t, hogy a saj�t dics�s�g�re �s sz�ja �ze szerint �p�thesse �jj�, illetve, hogy a katasztr�fa s�jtotta ter�leten emelt sz�npomp�s Domus Aurea-palotakomplexumnak helyet teremtsen. B�r a cs�sz�r nagyra t�r� amb�ci�i vitathatatlanok voltak, ez az �sszeesk�v�s-elm�let is meglehet�sen gyenge l�bakon �ll, hiszen a t�zv�sz Nero Palatinuson �ll� palot�j�t sem k�m�lte.

Nero a katasztr�f��rt a kereszt�nyeket okolta, �s k�m�letlen hajsz�t ind�tott ellen�k. A lexikon.katolikus.hu szerint hal�lra �t�lt�k �s Nero vatik�ni kertjeiben a legkegyetlenebb m�don kiv�gezt�k (Tacitus szerint) a kereszt�nyek "�ri�si t�meg�t”. Az �llatb�rbe varrt kereszt�nyeket vad�llatok marcangolt�k sz�t, m�sokat keresztre fesz�tettek vagy szurokkal �nt�ttek le, �s az est be�llt�val �g� f�kly�kk�nt �gett�k el �ket.

Forr�s: rubicon.hu, lexikon.katolikus.hu

K�p: romaikor.hu