A t�z tisztelete a szinte minden n�pn�l ismert hiedelemre, a t�z term�szetf�l�tti eredet�re vezethet� vissza.

Zaratusztra vall�s�ban a t�ztisztelet Ahura Mazda im�d�s�nak m�dja. Nem t�zim�d�s, hanem a perzsa egyistenhit kultusz�nak r�sze. A t�ztisztelet kiz�r�lagos joga a "t�zpapokat” illette meg, akik az �r�kk� �g� t�zet gondozt�k, �s olt�ra el�tt im�ds�gokat recit�ltak bek�t�tt sz�jjal, nehogy a szent t�zet tiszt�talann� tegy�k. A IV. sz�zadban h�romf�le t�zet �riztek: az isteni ragyog�s papi t�z�t, a harcosok t�z�t �s Mitra paraszti t�z�t.

Eur�pa t�bb pontj�n a t�z a t�lvil�g fel� k�zvet�t� szerepet t�lt�tt be. A pog�ny germ�n tavaszi t�zek (Wotan-t�zek) �s a VIII. sz�zadban kialakult kereszt�ny t�zszentel�si szertart�s nagyon hasonl�tanak egym�sra: hatalmas m�gly�t gy�jtottak �s megszentelt�k. A m�glya �szk�s fadarabjait a h�v�k hazavitt�k, belet�zdelt�k f�ldjeikbe �s hamuj�t r�hintett�k.

A magyar n�pszok�sok k�z�tt az 1930-as �vekben m�g elevenen �ltek az �si t�zkultusz eml�kei: az �jt�z, a t�zetet�s, a t�zgy�jt�s tiltott napjai, a t�zpatr�nus szent szobr�nak a h�z elej�re helyez�se. T�zbe dobt�k (t�znek adt�k) az els� farsangi f�nkot, a keny�rs�t�skor a t�szta, �s �ltal�ban az �nnepi �telek kis darabk�j�t.

A v�r�s sz�nt hordoz� �llatokr�l (g�lya, v�r�sbegy, hark�ly) azt tartott�k, hogy sz�jukban t�zet, "veres kakast” hordanak, b�nt�suk bajt hozhat a h�zra. A J�zus nev�ben mondott t�z�ld�s meg�ll�sra sz�l�tja f�l a t�zet.

A t�zet mint "tiszta” helyet, tilt�sok vettek k�r�l. Bizonyos prof�n dolgokat v�gezni (f�s�lk�dni, kotl�st �ltetni) nem volt szabad a kemencepadk�n, mert a kemenc�ben "az Isten testje s�l”. Sok helyen tiltott�k a szem�t t�zbe dob�s�t, a t�zbe k�p�st, a t�z szid�s�t is.

Ugyanakkor a t�z tiszt�t� erej�be vetett hittel t�zbe lehetett dobni az egy�bk�nt eldobhatatlan, "tiszta”, "szent” t�rgyakat: halotti szentelm�nyeket, �nnepi �telek maradv�nyait, h�sv�ti szentelt toj�s h�j�t, sonka csontj�t, kar�csonyi morzs�t, utols� kenethez haszn�lt gyerty�t.

A hiedelmek m�sik csoportja a t�zet a term�szetfeletti k�pess�gekbe val� beavat�s, tudom�nynyer�s, a j�sl�s, t�lvil�gba val� szimbolikus "betekint�s” helyek�nt jel�li meg.

Forr�s: lexikon.katolikus.hu

K�p: kepguru.hu