A 15. sz�zadt�l �vsz�zadokon �t tombolt Eur�p�ban a boszork�ny�ld�z�s. T�bb sz�zezer n�t �s f�rfit, s�t �llatokat is m�glyahal�llal s�jtottak. A vakbuzg�s�g, a rosszindulat �s az anyagi �rdek tal�lkozott: r�juk bizony�tott�k, hogy a Gonosszal cimbor�lnak.

A kereszt�nys�g korai id�szak�ban a pog�ny hit k�vet�i az egyh�z ellens�geinek, vet�lyt�rsainak sz�m�tottak. Ez�rt a r�gi vall�s isteneit az �j vall�s �rd�geinek nyilv�n�tott�k. Azokat pedig, akik nem t�rtek �t az �j hitre, a S�t�n h�veinek tekintett�k. A kereszt�nys�get el nem fogad� emberek ellen val�s�gos hadj�rat indult. A pog�ny vall�sok var�zsl�it, javasembereit, j�vend�mond�it azzal v�dolt�k, hogy term�ketlenn� teszik az asszonyokat �s az �llatokat �s ront�st k�ldenek a term�sre.

Malleus Maleficarum – �s a kezdetek

1484-ben VIII. Ince p�pa bull�t adott ki a boszork�nys�g ellen. A sokf�lek�ppen magyar�zott p�pai bulla mindenekel�tt r�szletesen felsorolja, hogy a boszork�nyok mif�le �rtalmas gonoszs�goknak a szerz�i. Azut�n teljes hatalmat ad az inkviz�toroknak perbefog�sokra, s egyszersmind utas�tja a paps�got, hogy a sz�sz�kr�l vil�gos�ts�k fel a n�pet a boszork�nyok �zelmeir�l. A bulla l�nyege az volt, hogy szembeford�tsa a kereszt�ny embereket a term�szeti vall�s k�vet�ivel. Azt �ll�totta, hogy a boszork�nyok �rtalmas var�zslatokat folytatnak �s az �rd�ggel k�t�ttek sz�vets�get, megtagadt�k Istent �s az �rd�gre esk�sznek, mindezzel pedig elvesz�tik az �r�k �dv�ss�g�ket.

A bulla kiad�s�t k�vet�en, 1486-ban k�t n�met Domonkos-rendi szerzetes, Heinrich Institoris Kramer �s Jakob Sprenger Malleus Maleficarum (Boszork�nyok p�r�lye) c�mmel boszork�nyellenes k�nyvet adott ki. A k�nyv annak ellen�re l�tott napvil�got, hogy a kiad�s�ra nem kaptak enged�lyt a k�lni teol�giai egyetemt�l. A k�nyv rendszerezte a boszork�nyokkal kapcsolatos tudnival�kat �s hat�rozottan felsz�l�totta az embereket a boszork�nys�g �ld�z�s�re.

A k�nyv h�rom r�szb�l �ll. Az els� r�sz r�szletezi a boszork�nyok k�pess�geit, erej�t, cselekedeteit, var�zsig�it �s ig�z�seit: k�pesek vihart t�masztani, �tv�ltozni �s �tv�ltoztatni, szemmel verni, a felsorol�s folyamatosan b�v�lhetett, az adott esethez igazodva.

A m�sodik r�szt a n�knek szentelt�k az �r�k, szeml�letesen taglalj�k a romlotts�gukat, gyenges�g�ket a b�nnel szemben, �s hajlamukat a gonoszs�gra �s a testi v�gyakra. A szexualit�s �s a boszork�nys�g szorosan egybefon�dott, hiszen a boszork�ny erej�t az �rd�gt�l nyeri, nemi aktus k�zben. Az okozott k�r is ilyen jelleg� volt szerint�k: impotencia, szemmel ver�s, h�zass�gi visz�ly, rem�nytelen szerelmek �s gerjedelmek.

A harmadik r�sz a vizsg�latok kezel�si �tmutat�ja, alapvet�en az inkviz�tori nyomoz�s �s kihallgat�s menet�t, a pr�bat�teleket, vagyis a k�nz�sokat r�szletezi. V�zpr�ba (ha al�mer�lt �rtatlan volt), t�pr�ba (boszork�nyb�lyegek ut�n kutattak, valamint t�vel szurk�ltak bizonyos pontokat. Ha nem v�rzett, b�n�s volt.), k�nnypr�ba (a boszork�nyok nem tudnak s�rni).

Tombolt a v�sz

A Malleus Maleficarum hat�s�ra Eur�pa nyugati fel�n (Nyugat-Eur�pa, D�l-Eur�pa, a mai n�met ter�letek �s �szak-Eur�pa) hossz� �s igen kegyetlen boszork�ny�ld�z�s vette kezdet�t, az inkviz�ci� t�megesen tartott �gynevezett boszork�nypereket. Az �ld�z�sekben jelent�s szerepet j�tszott az ezid�t�jt kialakul� n�gy�l�let is.

A boszork�nys�ggal megv�dolt emberek az esetek t�bbs�g�ben becs�letes kereszt�ny n�k �s f�rfiak, egyed�l maradt �zvegyek voltak, akiket sz�ps�g�k, �rdekl�d�si k�r�k, megk�zel�thetetlens�g�k, net�n esetleges szakmai tud�suk miatt (p�ld�ul b�baasszonyok, akikn�l t�l kev�s �jsz�l�tt halt meg, vagy f�vesasszonyok) az �ket k�r�lvev� k�z�ss�g megb�lyegzett �s kivetett.

Az egyh�zi b�r�s�ghoz a k�z�ss�gek vil�gi vezet�i ny�jtott�k be a perk�relmeket. A hivatalos h�h�rok �ltal v�grehajtott �t�let �ltal�ban m�gly�n val� el�get�s volt, amit nyilv�nosan hajtottak v�gre. Az embereket ezzel is az adott k�z�ss�g �ratlan t�rv�nyeinek betart�s�ra figyelmeztett�k.

A boszork�nys�g v�dj�val sok olyan �tlagembert is megv�doltak, akiknek a vagyon�ra f�jt valakinek a foga, �gy az k�nnyen megszerezhet�v� v�lt. A hadisarcot a Vatik�n �pp�gy levette, mint a helyi inkviz�torok �s v�rosi tan�csosok. A boszork�nyperek egyik jellegzetess�ge az volt, hogy b�r a korabeli perekben csakis tiszta el��let�, feddhetetlen polg�rok tan�skodhattak, a boszork�nyperekben b�rki lehetett tan�, m�g olyan is, aki a v�dlottat nem ismerte, esetleg csak l�t�sb�l. A hivatalos �t�let �ltal�ban nyilv�nos m�glyahal�l volt, kiv�ve Angli�t, ott nem �gettek, jobban szerett�k az akaszt�st �s a lefejez�st.

N�h�ny helyen m�g �llatokat is v�geztek ki, mert azt hitt�k, hogy �llat test�be b�jt a boszork�ny. Ez az id�szak j� alkalom volt a hatalmon lev�k sz�m�ra is, hogy lesz�moljanak politikai vagy csal�di ellens�geikkel, illetve azokkal akiket irigyeltek.

Akik fell�ptek ellene

M�g a legnagyobb boszork�nyper-hull�m elind�t�sa az eml�tett Domonkos-rendi inkviz�torok nev�hez f�z�dik, addig a boszork�ny�get�sek ellen els�sorban jezsuita szerzetesek emelt�k fel a hangjukat, de ennek sok�ig sem az egyh�zi, sem a vil�gi hat�s�gok k�r�ben nem lett hat�sa (s�t maguk is sokszor menek�lni k�nyszer�ltek a bossz�b�l a nyakukba akasztott perek el�l). Az els� b�tor hangot a renesz�nsz b�lcsel�, Cornelius Agrippa, illetve tan�tv�nya, a k�lvinista Wierus (Jan Weyer) k�pviselt�k (Wierus: De praestigiis daemonum, azaz A d�monok szemf�nyveszt�sei). Ut�bbinak az �t �rt t�mad�sok miatt el kellett menek�lnie lakhely�r�l, D�sseldorfb�l.

Anton Praetorius megfogalmazta 1602-ban a boszork�ny�r�let �s a k�nz�sok ellen �rott k�nyv�t Gr�ndlicher Bericht von Zauberey und Zauberern (R�szletes tanulm�ny var�zslatokr�l �s var�zsl�kr�l) c�mmel.

Wierus m�v�t h�rom jezsuita, Adam Tanner, Paul Laymann, illetve Friedrich von Spee folytatta. Von Spee, akit a jezsuit�k hivatalos gy�ntat�jak�nt a boszork�nyperekben el�t�ltek szolg�lat�ra rendeltek ki, l�tva az �rtatlan el�t�ltek t�meg�t fiatalon meg�sz�lt. Tapasztalatait a Cautio criminalis c�m� akkori "bestsellerben” �rta meg – amit csak n�vtelen�l mert megjelentetni. A Wierus k�r�hez tartoz� m�s protest�ns teol�gusok is tiltakoztak az ember�get�sek ellen (p�ld�ul Balthasar Bekker: Az elvar�zsolt vil�g c�m� �r�s�ban).

Boszork�ny�ld�z�s Magyarorsz�gon

Magyarorsz�gon K�nyves K�lm�n kir�ly h�res boszork�nyt�rv�nye ("Strig�kr�l pedig, akik nincsenek, semmif�le eml�t�s ne ess�k”) a 12. sz�zad elej�r�l sz�rmazik. Ezen t�rv�ny tiszteletben tart�sa megakad�lyozta a n�phiten alapul� boszork�nypereket a magyar t�rt�nelem sor�n, azokat a malefic�k elleni elj�r�sokra korl�tozta. �m m�g ezekre is viszonylag ritk�n ker�lt sor, eltekintve a 16–18. sz�zad k�z�tti zavaros id�ket.

A h�rom r�szre szakadt Magyarorsz�g, a vall�sh�bor�k, illetve a Habsburg elnyom�s �vsz�zadaiban k�t nagyobb �ld�z�si hull�m zajlott. A boszork�nys�g v�dja olykor f�rfiakat is s�jtott, �s egyes esetekben a politikai ellenfelek elt�vol�t�s�t is szolg�lta. A vallom�sokat gyakran k�nvallat�ssal csikart�k ki a v�dlottakb�l.

Az �sszesen mintegy ezer magyarorsz�gi boszork�nyper egy r�sze hal�los �t�lettel, m�s r�sz�k enyh�bb b�ntet�ssel z�rult. Szeged egy�bk�nt �lenj�r� volt a hazai boszork�ny�ld�z�sben, a Magyarorsz�gon lezajlott boszork�nyperek t�bb mint a fel�t itt folytatt�k le, �s gyakran �rtatlanul megv�doltakat is k�nhal�lba k�ldtek. 1728. j�lius 23-�n tizenk�t embert, hat f�rfit �s hat n�t �gettek meg a Boszork�nysziget ter�let�n, k�zt�k az akkor m�r 82 esztend�s R�zsa D�nielt, a v�ros leggazdagabb polg�r�t �s egykori b�r�j�t, valamint az �t v�dol� b�baasszonyt, K�k�nyn� Nagy Ann�t is. Az utols� boszork�ny�get�s 1756-ban volt Magyarorsz�gon. 1768-ban M�ria Ter�zia kir�lyn� betiltotta ezeket az elj�r�sokat.

Forr�s (k�p �s sz�veg): Wikipedia