2014.11.16. 06:38, admin
A vallástörténetben általános hit, hogy a lélek a halál után esetleg különféle küzdelmeken, próbákon megy át. A katolikus felfogás szerint a tisztítótűz közbülső állapot a földi élet és a mennyei boldogság között: itt tisztulnak meg az igazak, akik nem egészen tisztán távoztak a földi életből.
A nem keresztény vallások is ismerik a tisztítótűz fogalmát:
- A párszik szerint a halottakat 10 szakaszban tűzfolyam tisztítja meg.
- Platón beszél a tisztulás egy helyéről, ahol a halottak bűnhődnek vétkeikért.
- A hinduizmusban a halál után a léleknek meg kell szabadulnia a testiség szennyétől, de az a "tisztulás” nem az egyéni üdvösség szolgálatában áll.
- A rabbinista irodalomban az örök büntetésen kívül, mely a Gyehennában vár a bűnösökre, valamint a bűnösök megsemmisülésén kívül az a gondolat is él, hogy némelyek, "akiknek jó és rossz tetteik kiegyenlítik egymást”, csak egy bizonyos időre kerülnek a Gyehennába, hogy ott a tűz megtisztítsa őket. A tisztulás után bizonyos személyek méltóvá válnak, hogy az eljövendő eónba belépjenek. A Kr. u. 2. sz. elejétől úgy gondolták, hogy a közbülső időbeli Gyehenna is megtisztíthatja a bűnöst, hogy bejuthasson a Paradicsomba.
Mit mond a Biblia?
A Bibliában nem találjuk még meg a túlvilági tisztulás kifejezett fogalmát, de vannak olyan összefüggések, amelyekből a teológiai fejlődés leszűrhette a tisztítótűz határozott tanítását. Az ószövetségi hit szerint a holtak a seolban vannak, Isten számon tartja őket. A későbbi korokban már ismerték a határozott túlvilági igazságszolgáltatást és a föltámadás hitét is.
Az is szerepel az Ószövetségben, hogy jó és üdvös dolog a holtakért imádkozni, hogy bűneiktől föloldozást nyerjenek. A földön élők tehát segítségére lehetnek a meghaltaknak a végső tisztulásban.
Az Újszövetségben az első korinthosziakhoz írt levél beszél az ítéletről, amelyen egyesek megkapják jutalmukat, mások büntetésüket, de említ olyanokat is, akik az ítéleten megmenekülnek, "de mintegy tűz által”. Akárhogy is magyarázzuk a tűz hasonlatát, a képben benne van az, hogy a túlvilágon még bizonyos terhektől meg lehet szabadulni, bizonyos dolgoknak az emberből ki kell égnie.
A művészetekben
A tisztítótüzet a 14. századtól ábrázolták. Az első képek a szentmiseáldozat szenvedő lelkeket szabadító erejét mutatták meg. Később a kozmosz részeként (mennyország, tisztítótűz, föld, pokol) jelent meg, például a Mária megkoronázása képeken.
A sokjelenetes, mozgalmas képek a 18. században terjedtek el. A Rózsafüzér Királynője és a Kármelhegyi Boldogasszony-képeken a közbenjáró Szűzanya menti a lelkeket a tisztítótűzből. A templomokban és temetőkápolnákban a tisztítótűz-képek a hívőket búcsúnyerésre és közbenjáró imára buzdítják.
Forrás: lexikon.katolikus.hu
Kép: souldevice.wordpress.com